Museum of Fine Arts - Hungarian National Gallery | Volunteer Program

Interjú Patkós Katalin önkéntessel

Interjú Patkós Katalin önkéntessel a Közösségek Hete alkalmából

„Nemcsak a gőzgépet, az ikonográfiát is meg lehet ismerni és érteni”

Okleveles gépészmérnök, feleség, anya, többszörös nagymama, docens vezetéseket tart és mentorálja az új docens vezetést tanulókat, információkat ad a látogatóknak angolul, franciául és németül - Patkós Katalin tizenegy éve önkéntes a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában. Azoknak, akik épp most törik a fejüket azon, jelentkezzenek-e önkéntesnek, azt üzeni: Ne gondolkodjatok, vágjatok bele!

„Két jelentős állásváltoztatás közt egy évig olyasmivel akartam foglalkozni, amivel addig sohasem, és ami érdekel is” - mondja Patkós Katalin. Hozzáteszi: volt filmfesztiválon is önkéntes, de azután olyan önkéntes munkát keresett, ami a művészetekkel kapcsolatos és állandó. 2007 óta önkéntes a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában, előtte elvégzett egy OKJ-s festménybecsüs tanfolyamot, az ott szerzett tudás nagy segítségére van a múzeum információs pultjában. „Az ember szeretné az őt körülvevő világot megérteni – vallom, hogy nemcsak a gőzgép működését, de az ikonográfiát is meg lehet érteni”. Szerinte a társadalom minden területén szükség van az önkéntes munkára, a baráti körében többen is önkénteskednek, akad, aki éppen a Szépművészetiben – reményei szerint az ő lelkes beszámolói nyomán. De van olyan ismerőse is, aki anyaotthonban segít az embereknek. „Csak egyetlenegy barátnőm van, akivel vérre menő vitákat folytatok a dologról: ő azt állítja, hogy az információs pultban végzett rendszeres önkénteskedés már túlmegy azon az energia-befektetésen, amit még ingyen szabad adni, elfogadni. Én meg azt állítom, hogy ez teljesen rendben van: bármit lehet ingyen adni. Minden alkalommal azzal a jó érzéssel megyek haza, hogy na, ez a nap is rendben volt” - mondja.

Milton lányai és a testtartás

„Az ember itt az információs pultban mindig tanul valamit. Emlékezetes eset volt, amikor egy külföldi látogató egy fiatal nőt ábrázoló fotót mutatott a telefonjában, és azt mondta, ehhez hasonló képet már látott a Magyar Nemzeti Galériában régebben, tudnék-e segíteni, melyik festmény az. Nekem rögtön ismerős lett a lány testtartása, és egyszer csak beugrott, hogy Munkácsy Mihály Milton diktál a lányainak című képéről van szó. Mindjárt fel is vezettem a látogatót a festményhez, ez nagyon jó érzés volt. A Szépművészetiben is az olyan kérdéseket csíptem, amikor valaki azzal jött, hogy van valami macskás kép, ő azt szeretné látni. Persze, feleltem, Jan Steen Macskacsalád című képéről van szó” - meséli Kati. „Ez jó érzéssel tölt el, örülök, ha egy ilyen feladatot meg tudok oldani” - mondja.

Kati elvégezte a docens tanfolyamot is a Szépművészetiben, mindkét múzeumban vezet és mentorálja az újonnan docensképzésre jelentkezőket. Állítja: mindig tanul az új emberektől, no meg az is érdekes, hogy mindenkinek másképpen kell segíteni, hogy a legjobbat hozza ki belőlük az ember.

És persze az sem lényegtelen, hogy milyen kiállításokat láthat. Amikor a kedvenc kiállításáról kérdezem, rögtön El Kazovszkijt említi,: „Korábban is kedveltem a művészetét, de itt a Galériában maga a kiállítás, a nagyon jó rendezés, a kiállítás koncepciója ragadott meg legjobban” - meséli. Szereti azt is, hogy művészekkel találkozhat itt: „Korniss Péter fotóművész emblematikus alak volt itt, üdítő színfolt, nagyon jó volt vele beszélgetni is, nemcsak a képeit nézni. Mert ő szinte minden nap itt járt, amíg a kiállítása nyitva volt, szerette látni és figyelni, mit gondolnak az emberek a fotóiról. Abszolut közvetlen, kedves ember, mondtam is neki egyszer, ma úgy néz ki, hogy a múzeum csak miatta van nyitva, mert aznap tényleg többen voltak kíváncsiak az ő fotóira, mint az állandó kiállításra, ez ritkán fordul elő.

Amikor arról kérdezem Katit, ő ad-e többet a múzeumnak, vagy fordítva, ő kap-e többet, így felel: „Nem tudom, ez egy kellemesen kiegyensúlyozott kapcsolat, ez igazán ritkaság az életben. Ezért csak azt mondhatom mindenkinek: aki töpreng, hogy jelentkezzen-e önkéntesnek vagy sem, az ne gondolkozzon egy percet sem, vágjon bele!”

Az interjút Ivánné Török Katalin önkéntes készítette.