A látogató visszavágyik a múzeumba

Baán László a múzeumrajongókról, a tervezett kiállításokról és az önkéntesek munkájáról

„Egyvalamivel nem versenyezhet a digitális tér sem most, sem a jövőben: ez pedig az eredeti műtárggyal való találkozás élménye, ami, ahogy eddig, úgy ezután is, a múzeumok monopóliuma marad” -nyilatkozta blogunknak Baán László. A múzeum főigazgatója beszélt a hamarosan megnyíló Bosch-kiállításról és arról is, rendkívüli érdeklődésre számít majd a Matisse és El Greco tárlatokon is.

Az elmúlt év sem múlt el a világjárvány nélkül, mennyiben változtatta ez meg a múzeumokat látogatók körét? Milyen stratégiával lehet járvány idején megtartani, sőt esetleg növelni a képzőművészet iránt érdeklődő emberek számát? A pandémia megváltoztatja minden művészeti ágban a kultúrához való viszonyunkat, vannak nagy nyertesek és vesztesek. A képzőművészetet hová sorolja?

A világjárvány negatív hatása a múzeumokat is mélyen érintette, az intézményeknek több hónapra be kellett zárniuk a kapuikat, s nem csak itthon, hanem világszerte. Erre évtizedek óta nem volt példa a világ nyugati felében. Aztán a kezdeti újraindítás azt bizonyította, hogy nagyon sokan óvatosak voltak a látogatást illetően. Külföldiek szinte egyáltalán nem jöttek, az idősek – érthető okokból – nagyon kevesen, és megszűntek a szervezett iskolai látogatások is, tehát nagyon fontos látogatói csoportok estek ki. Szerte Európában az volt a tapasztalat, ami nálunk is, hogy a megszokottnak a töredéke volt a látogatószám a 2020-as rövid újranyitás idején, amit nem nevezhetünk normalizálódott helyzetnek. Az elmúlt évben azután lassan újraindult az élet, nagyon remélem, hogy elmúlt másfél-két szűk esztendő hiányait nagy lendülettel próbálják majd pótolni az emberek: s ez igaz lesz a jó kiállítások iránt újra jelentkező igényekre is. Noha a zárás idején százezres nagyságrendű volt a látogatóink száma a digitális térben, azért a virtuális kiállítások és tárlatvezetések nem helyettesítették a múzeumlátogatás valódi élményét. Ez azzal a kérdéssel is összefügg, hogy miért tudtak a múzeumok az elmúlt években sikeresek maradni az emberek figyelméért és idejéért folytatott óriási versenyben, hogy miért nőtt a látogatószám a 2000-es években is, miközben a digitális technológia révén például egy adott műtárgy részleteihez egy képernyő előtt többszörösen közelebb kerülhetünk, mint egy kiállítótérben. Például a Mona Lisát a Louvre-ban csak bizonyos távolságból, üvegfal mögött, rövid ideig szemlélhetjük, míg online órákig vizsgálhatjuk, akár kinagyítva minden négyzetcentiméterét. Ha így nézzük, akkor a digitális technológiának már rég úrrá kellett volna lenni a múzeumlátogatás felett. Azonban egyvalamivel nem versenyezhet a digitális tér sem most, sem a jövőben: ez pedig az eredeti műtárggyal való találkozás élménye, ami, ahogy eddig, úgy ezután is, a múzeumok monopóliuma marad. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy minden múzeumrajongó – az is, aki használja a digitális platformokat – a valós kiállítások valós tereibe kívánkozik vissza a lezárások és korlátozások időszaka után.

Visszatekintve a 2021-es évre, mik jelentették a legjelentősebb kihívásokat és milyen fontosabb eseményeket emelne ki?

Felelősen állíthatom, hogy magunk mögött hagyva a zárásokkal terhelt időszakot a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria történetének valaha volt legerősebb időszaka kezdődött el az elmúlt év őszén. A világszinten is egyedülálló kiállítás-sorozat Gerhard Richternek, a világ legelismertebb kortárs festőjének átfogó tárlatával indult, majd Szinyei életműkiállítás nyílt a Galériában. A Szépművészeti Múzeumban pedig tavaly szeptemberben nyílt a II. Amenhotep korát bemutató tárlatunk, majd októberben a Cézanne-tól Malevicsig című kiállításunk. S ez még csak a nyitánya ennek a rendkívüli sűrű és izgalmas kiállítási évadnak.

Van-e a múzeumnak olyan távlati terve - hiszen a legtöbb kiállítás ötlete már sokkal előbb megszületik - amelyet most megoszthat a Képben vagyunk olvasóival?

Már nem is távlati terv, hiszen most áprilisban nyitja meg kapuit a Bosch-kiállítás, de azt gondolom, hogy e tárlat mérföldkő lesz a gyűjteményünk történetében. A kiállítással egy rendkívül kisszámú, alig több mint húsz sajátkezű fennmaradt festményből álló, ám hatásában mégis elementáris erejű, több évszázadra kisugárzó hatású, úgy a szűkebb szakmát, mint a nagyközönséget egyik leginkább foglalkoztató és magával ragadó életművet fogunk bemutatni. A már megkapott saját kezű művek nagy száma és a mester enigmatikus művészetének örökséget követő művészek legemblematikusabb munkáinak együttese miatt a tervezett budapesti Bosch-tárlatot az elmúlt ötven év három legjelentősebb Bosch-kiállítása közé fogják sorolni, amely minden bizonnyal a valaha volt leglátogatottabb tárlataink közé kerül majd. De minden bizonnyal rendkívüli érdeklődés fogadja majd a Bosch-kiállítást követő átfogó Matisse és El Greco tárlatokat is. A távlati tervekről annyit elárulhatok, hogy a múzeum folytatni kívánja a másfél évtizede indult sikertörténetét. Jelentős alkotókat, korszakokat szeretnénk továbbra is bemutatni a közönségünknek, emellett minél több művel kívánjuk gyarapítani a múzeum gyűjteményét és egyben minél nagyobb teret adni az intézményben zajló intenzív szakmai munkának.

Főigazgató Úr hogyan ítéli meg az önkéntességet, és személyesen hogyan értékelné az önkénteseknek a múzeumokban végzett munkáját?

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria működése rendkívül komplex, egyszerre nyugszik az évtizedek óta kialakult gyakorlatokon és hagyományokon, ugyanakkor kreatívnak és folyamatosan megújulónak is kell lennie. Intézményünk működése akkor lehet sikeres, ha a szervezet képes a külső impulzusok sokirányú befogadására: ennek része, de egyben indikátora is a múzeumunkban, a múzeumunkért végzett önkéntes munka. Önkénteseink óriási segítséget jelentenek úgy a hazai, mint külföldi látogatóink fogadásában, a velük való közvetlen kommunikációban s számos rendezvényünk lebonyolításában. Kedvességükkel, hozzáértésükkel és az intézmény iránti személyes odaadásukkal olyan személyiségei, arcai ők a múzeumnak, akikre büszkék lehetünk.

 

A kérdéseket a Képben vagyunk szerkesztőségének tagjai állították össze.

Fotó: Hargitay Olivér

2022.02.14.

You are not authorised to post comments.

Comments will undergo moderation before they get published.