A KOCKA (Rubik Ernő: A mi kockánk)
- Részletek
- Találatok: 455
Nem könnyen olvasható könyvhöz készítettem kedvcsinálót. A Kocka és alkotójának neve védjegyé vált az elmúlt közel félévszázad alatt a világban. Egy egyedi műalkotás létrejöttének útjáról, és még sok másról szól Rubik Ernő könyve. Egy évvel ezelőtt, amikor a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) újjáépült campusát láthattam, a vezetésen1 felhívták a figyelmünket az udvaron álló Kocka című szoborra, amellyel Rubik Ernőnek, a feltalálónak, az itt született műve előtt tiszteleg az egyetem. A két képen, - amit a tervezés kezdeti fázisában készítettem - az épületek között még fehér színben volt látható a kockának mind a hat oldala. Ma már esténként színes fényárban úszik.
Rubik Ernő 1974-ben, amikor megalkotta a bűvös kockát, - mai nevén a Rubik-kockát - itt tanította a felnövekvő nemzedék művészpalántáit. Világszerte ismert ez a háromdimenziós, a tengelyei mentén elforgatható rejtvényjáték. Magam a 80-as években találkoztam először vele, bevallom, nem sikerült mind a hat oldalát színek szerint elrendeznem. Talán nem voltam elég eltökélt.
Azóta több évtized telt el és a Kocka népszerűsége, ismertsége nem csökkent. Tudósok foglalkoztak és foglalkoznak ma is azokkal a kérdésekkel, hogyan tudott ilyen sokáig fennmaradni? Miképpen tudott egy ilyen sajátságos tárgy ekkora népszerűségre szert tenni? Mi lehet az oka a lassan fél évszázados jelenlétének?
A könyv, amit az érdeklődők figyelmébe ajánlok, hat fejezetre (nem véletlenül) tagolva foglalkozik a Kocka megszületésével, kalandos életének szakaszaival, a megfejthetőség fázisainak bemutatásával. Az első fejezetben arra keresi az író a választ, hogy milyen környezeti hatások érték, amelyek elvezették a Kocka létrehozásáig. A második fejezetben családjáról, életének főbb állomásairól ír, majd a Kocka rövid idejű, de küzdelmes megszületésébe nyerünk bepillantást. Ezt követően a csendesebb évek, más játékok alkotásáról számol be, és a pénzhez való viszonyát osztja meg az olvasóval. Az ötödik fejezetben a Kocka széleskörű felhasználásán túl a kockaversenyekről tudhatunk meg műhelytitkokat, így például azt is, hogy a 2018-tól 3,47 másodperces megoldási sebességgel egy kínai versenyző tartja a világrekordot. A hatodik fejezetben a XXI. század legmodernebb technológiájának a berobbanásáról ír, és ennek a társadalomra kifejtett hatását elemzi. Ez a filozófiával átszőtt fejezet a Kocka rejtélyét kísérli meg feltárni. A könyv végén („Interjú a szerzőkkel”), Rubik Ernővel és az általa létrehozott Kockának a riporter kérdéseire adott válaszai adják a könyv keretét.
Mikor a kezembe vettem Rubik Ernő ebben az évben megjelent „A mi kockánk” című regényét, elsősorban az alkotó személyisége érdekelt, majd egyre jobban magával ragadott a kockamodell megalkotásának, „életének” minden lépése. A Kocka sok művészt ihletett meg, széles körben használták fel filmek, festmények, szobrok, rajzok alkotói. Előszeretettel használják versekben, dalszövegekben és a reklámiparban is különféle áruk értékesítésekor. Tavaly a Vasarely múzeumban vettem az unokámnak egy kulcstartót, aminek az összes oldala forgatható, egy kicsi Rubik-kocka, már a sokadik Kocka a családunkban.
A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált, ezzel a záró mondattal ajánlom figyelmetekbe ezt a nem mindennapi olvasmányt. Nem ígérhetem, hogy ha a könyvet elolvassátok már a hat színes oldal elrendezésének, megfejtésének a birtokába kerültök, bár ki tudja?
1Képben vagyunk/Élménybeszámoló/Művészképzés a XXI. században
Tóth Ági
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.