Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

Interjú Tóth Ági önkéntessel, Képben vagyunk szerkesztőségi taggal

Részletek

Találatok: 399

 - Ági, téged szerintem nagyon sokan és jól ismernek, de biztos legalább annyian szeretnének rólad többet is megtudni. Kezdjük azzal, hogy mióta vagy az MNG/SZM önkéntes program tagja, milyen elvárásokkal vágtál bele ebbe a nemes feladatba? Családod, barátaid hogyan fogadják, hogy ilyen aktív részese vagy ennek a kezdeményezésnek?

A nyugdíjas kor elérésekor világos volt számomra, hogy nem lehet az aktív élettel felhagyni, folytatni kell, éspedig valami olyannal, ami nagyon érdekel, vonz. Sok helyen próbálkoztam, míg végül a lányom talált rá a lehetőségre, hogy a Szépművészeti Múzeum önkénteseket keres. A művészetekkel való kapcsolatom még a gimnáziumból ered (József Attila Gimnázium), ahol nagyon jó tanáraim voltak, valamint művészetekkel foglalkozó húgom befolyása is érvényesült az együtt töltött évek alatt. Még mindig emlékszem a felvételi beszélgetésre Csuka Zsuzsival, aki a későbbiekben is nagyon sok segítséget, támogatást nyújtott. Nagyon örültem, hogy bevettek a csapatba és teljes erőbedobással kezdtem az önkénteskedést, amit ma már mind az SZM-ben, mind az MNG-ben folytatok. A család, barátok örültek, úgy emlékszem, volt, aki még irigyelt is, abban az időben (tíz évvel ezelőtt) az önkénteskedés még nem volt igazán elismert.

- Milyen pluszt jelent számodra a Galériában, az SZM-ben végzett önkéntes munka, és azon belül is a Képben vagyunk blog szerkesztőségi feladatai? Van más hobbid is, amit ugyanilyen szívesen végzel?

Az önkéntes munka sok örömet, kapcsolatokat, élményeket jelent számomra, immár kilenc éve. Mikor 2019-ben megalakult a korábbi Hirmondó utódja, a Képben vagyunk blog, úgy gondoltam, hogy ideje magamat kipróbálni egy addig számomra ismeretlen műfajban, igy a blog szerkesztőségi tagja lettem. Büszkén mondhatom, hogy bejött a számításom, nagyon élvezem ezt a munkát. Felépítettük a struktúrát, elindult a blog, sajnos nem minden nehézség nélkül. Formailag nem egyszerű a szerkesztés, az informatikai hátteret is önkéntes biztosítja, és voltak személyi változások is. Jelenleg hárman vagyunk szerkesztőségi tagok, és a karantén miatt csupán 4 vagy 5 szerkesztőségi ülésünk volt. Azt szeretném, ha az önkéntes társak jobban a magukénak éreznék a blogot, több írást, beszámolót kapnánk, és ezzel együtt több visszajelzést is a tevékenységünkkel kapcsolatban. Vágyam egy igazán interaktív, sokat látogatott oldal megteremtése. Több hobbim is van, mára már az elsővé vált a virágok királynőjének, a rózsáimnak a gondozása. Ezek sokszínűsége, illata tavasztól késő őszig hozzátartozik a mindennapjaimhoz. A sok mozgás a lételemem, fontos a természetjárás, a rendszeres úszás, a nyári kerékpározás. A több évtizedes bridzs játékot sem hagynám ki ebből a sorból.

- Az elmúlt évek során melyik kiállítás, rendezvény volt számodra különösen kiemelkedő?

Nehéz néhányat kiemelni a sok színvonalas kiállítás közül. Az MNG időszaki kiállitási közül az utóbbi öt évben mély benyomást tett rám El Kazovszkij, Ország Lili, Modigliani, Frida Kahlo és Farkas István kiállításai, mind a bemutatott anyag, mind pedig a kiállítás szervezése tekintetében. Az SZM részéről nem lehet kihagyni a felsorolásból a Rubens, Rembrandt, Caravaggio kiállitásokat, és ha a rendezvényeknél tartunk, akkor megemlíteném a Textúrát, amely megjárta mind a két helyszínt, volt köztük egészen kiemelkedő színvonalú rendezés is, bravúros alakítás. És persze, a festmények… hát akkor El Greco, kedvenc festőm képei jutnak azonnal eszembe.

- A karantén időszak alatti bezárást és az önkéntes munka, a jó társaság,és az inspiráló közeg hiányát mindannyian érezzük, és biztos vagyok benne. hogy alig várjuk, hogy mielőbb személyesen találkozhassunk a múzeum falai között. Neked hogy sikerült elfoglalni magad, milyen új tevékenységeket fedeztél fel? Az MNG-SZM által szervezett online programok, képzések téged hogyan és miben segítettek ezen időszak alatt?

Valóban, az elmúlt időszak szerintem mindenki számára nehéz volt. Tavaly, az első karantén idején valahogy könnyebbnek tűnt. Jött a tavasz, a jó idő, volt egy kis lakásfestés, utána pedig kertészkedés a Balatonon a rózsáim között. Mikor rövid időre visszatérhettünk az SZM/MNG falai közé, szomorú volt látni a kis létszámú látogatót, a turisták hiányát és a csökkentett létszámú műszakokat. Mikor újra bezártunk, nos, akkor valóban érezhető volt az önkéntes munka hiánya. A nekünk szervezett vezetések jók voltak, és köszönet érte ezúton is a közönségszolgálatos lányoknak. Nekem külön hasznos volt – már csak az unokáim miatt is – Baracsi Kati informatikai képzése. Sokat tanultam ebből.

Szeretném kimelni, hogy ezen időszak alatt a csalad több (önként jelentkező) tagját tanítottuk meg bridzselni. Ez kiváló szellemi erőpróba és családot összehozó, de egyben megosztó játék is tud lenni. Mindemellett fiamék családját (négy otthon tanuló unokával) rendszeresen mi láttuk el heti bontásban felépített étrend alapján főtt étellel. És amire külön büszke vagyok, mint volt kémiatanár, hogy egy hónap együtt tanulás/korrepetálás után Dávid unokámat idén tavasszal felvették az érdi Vörösmarty Gimnázium emelt szintű kémia tagozatára. És természetesen jön újra a rózsaszezon!

- Szerintem mindenki nagyon várja, hogy a múzeumok, kiállítótermek kapui újra kinyíljanak. Ha lehetne, mit üzennél ennek kapcsán az embereknek, legyen az MNG/SZM alkalmazott, önkéntes vagy látogató?

Nagyon szeretnék újra sok látogatót, turistát látni mind az SZM, mind pedig az MNG falai között, ahogy felfedezik a sok gyönyörűséget. Vonzóvá kell tennünk a kultúrát, az értékeinket. A Kisszebeni szárnyasoltár például  kivételes remekmű…. látogatók seregének kellene ide zarándokolni, megnézni. Aztán ott van például a Kupola, ahonnan egyedülállóan csodálatos kilátás nyílik Budapestre. Talán lehetne ezt is kicsit jobban reklámozni. És természetesen ne felejtsük el a Vasarely, valamint a Hopp Ferenc múzeumokat se. Mindkettő a maga nemében egyedülálló gyöngyszem, megér egy látogatást, majd visszatérést.

                                                                                                          Kovács Mariann