A Képben vagyunk a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum Önkéntes Programjának blogja. Ezen a felületen az önkéntesek publikálják írásaikat múzeumi és kulturális élményeikről és önkéntességről négy témában: Kedvcsináló, Beszélgető, Fejtegető, Mit olvastál? Mit olvassak? A bejegyzések az önkéntes közösségnek, és az Önkéntes Program iránt érdeklődőknek szólnak, és a szerzők személyes véleményét tükrözik. A Képben vagyunk szerkesztősége az esetleges sértő tartalmakat eltávolítja.
E-mail: volunteer@szepmuveszeti.hu

Szerkesztőségi tagok

Keresés: 

A gondolkodás másik formája - Izgalmas dokumentumfilm Gerhard Richterről

Forrás: www.cirkofilm.hu

Kevés dokumentumfilmben láthatjuk, hogyan zajlik az alkotás folyamata. A Gerhard Richter, a festő című filmben éppen ez a legizgalmasabb: hosszú ideig figyelhetjük, hogyan készülnek a világhírnek örvendő nagy absztrakt képei. A művész asszisztensei kölni műtermében aprólékosan előkészítik a festéket, majd Richter létrára áll, ecsettel felviszi az egyébként fantasztikus színeket, ezután egy speciális eszköz, ún. rakli segítségével a festék elmosódását, kaparását használja föl a színek keverésére. Ez nemcsak szellemi, fizikai munka is. Mégis ezután jön a nagy kérdés: mikor van készen a mű? El kell vetni az egészet, még folytatni kell a munkát vagy talán máris elkészült az alkotás?

Corinna Belz 2011-es filmjében az a nagyszerű, hogy a kérdező mindvégig háttérben marad, s bár lényegi kérdéseket tesz föl a festőnek, még csak nem is láthatjuk, annál inkább hallhatjuk a művész tömör, de nagyon is lényegre törő válaszait. „A festészet a gondolkodás másik formája” - mondja Richter, és hozzáteszi, nem szereti azokat a képeket, amelyeket ért. Ez sokat elárul a művészről, gondolkodásmódjáról.

Mint köztudott, Richter Drezdában született 1932-ben, majd 1961-ben, rövid idővel a berlini fal felépítése előtt megszökött az akkor még létező Kelet-Németországból. A düsseldorfi Kunstakademie-re járt, majd fotófestészetével, absztrakt festményeivel órási hírnévre tett szert, képei fantasztikus összegekért kelnek el, a rekord (eddig) 37 millió dollár.

A dokumentumfilmben szóba kerülnek gyerekkori emlékei, beszél arról, hogy édesanyja szerette volna, ha „rendes” mesterséget tanulna. Akik éltek a szocializmus világában, talán jobban átérezhetik a kérdést, amit a festőnek föltesznek a filmben: gondolt-e arra, amikor elhagyta Kelet-Németországot, hogy esetleg soha többé nem fogja látni a szüleit.

Érdekes kérdés, hogy a 2011-ben készült film (forgalmazója a Cirkofilm) miért csak idén jutott el a magyar művészmozikba. Az időzítés mindenesetre szerencsés. A Magyar Nemzeti Galériában hamarosan megnyíló Gerhard Richter – Valós látszat címet viselő kiállításon egyébként szintén vetíteni fogják a dokumentumfilmet. A kiállítást augusztus 27-től november 14-ig lehet megtekinteni.

Nehéz eldönteni, előbb nézzük-e meg a filmet és utána a kiállítást, vagy fordítva. Magam talán elsőnek a filmet szavaznám meg, szerintem így jobban érezzük a festő alkotásait. Tömegtől mindenesetre nem kell tartani a mozikban: én hetedmagammal láttam a filmet egy művészmoziban.

 

Ivánné Török Katalin

 

 

Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.

A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.