Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

Dubajban jártam I. Expo Dubai

Részletek

Találatok: 278

Expo Dubai: 192 kiállító nemzet bemutatkozása 6 hónapon át. Ebből nekem két nap tömény látvány és ismeretterjesztés: az Emírségek történelme, tájai, lakói … az agykutatás lehetőségei… Szaúd Arábia nem csak sivatag és olaj… és persze a magyar pavilon…

Valamikor január közepén egy kedves ismerősöm átküldött egy néhány perces videót a dubaji expóról. Fantasztikus felvételeket láttama pavilonokról, kiállításokról. Ezt nekem látnom kell, gondoltam fellelkesülten, és azonnal elkezdtem szervezni az utazást Dubajba. Februárban jött a hír, hogy megnyílt a Jövő Múzeuma, ami csak még vonzóbbá tette az úti célt. Letöltöttem a Dubai Expo applikációt, és még itthon foglaltam időpontot néhány pavilonba, hogy a helyszínen ne kelljen sokat várni a bejutásra. Kellemes meglepetés volt, hogy 60 év felettieknek ingyenes a belépés, lám-lám az időskornak is vannak néha előnyei!

Mielőtt az expóról és a múzeumról beszámolnék, néhány szó a városól.

Dubaj az Egyesült Arab Emírségek (EAE) legnagyobb városa, lakossága a 3,1 milliót közelíti. Az Arab öböl dél-keleti partján fekszik, körülbelül 70 km hosszan a tenger mentén. Rohamos fejlődésnek az EAE 1971-es megalakulása után indult. Lakói között a világ szinte minden nemzetisége megtalálható (különösen sok indiai, pakisztáni, fülöp-szigeteki, iráni és egyiptomi lakosa van), a helyi lakosság az össznépességnek csak kb. 15%-át teszi ki. Modern nagyváros, tipikusan 20-30-40 emeletes, változatosan tervezett, és többnyire csillogó-villogó felhőkarcolókkal. Itt található a világ legmagasabb épülete a Burj Khalifa (828 m), és a mesterségesen létrehozott Pálma szigetek. Gazdasága korábban az olaj és földgázexportra épült, de ma már ezek az ágazatok a gazdaságnak csak kb. 6%-át adják, a fő bevételi források a pénzügyi-banki szolgáltatások, a nemzetközi kereskedelem, az ingatlanfejlesztés és a turizmus. Nemzetközi repülőtere évente már 80 milliót közelítő vagy meghaladó utasforgalmat bonyolít. A városi közlekedés eszközei a taxi és a busz, valamint 2009 óta a metró, amivalójában magasvasút. A fő metróvonal 52,1 km hosszú, nagyjából párhuzamosan fut a tengerparttal, és szinte minden, a turisták számára lényeges látnivalót elér. Egy hosszabb metró utazás olyan, mintha városnéző körúton lennénk. Dubajt 5 sávos autópálya szeli át Abu Dhabi (az Emírségek fővárosa) irányában.

Vasárnap éjszaka érkeztünk meg, és már másnap délelőtt kimentünk az expóra. A metró egyik végállomásánál kezdődött a kiállítás. Hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt, de viszonylag gyorsan haladtak előre, mert sok belépési pontot nyitottak. Először az oltási igazolványunkat ellenőrizték, majd a belépőjegyünket. A kiállítás egész területén kötelező volt a maszk viselés, és sűrűn telepítettek kézfertőtlenítő pontokat.

Nem messze a bejárattól hatalmas átjárható kupola fogadott minket. Ennek a belső része süllyesztett nézőtér volt, itt esténként koncerteket, fényvetítéseket tartottak, egyébként meg le lehetett ülni megpihenni. Az expó egész területén gondoskodtak árnyékolásról.

Első nap a magyar és a szaúd-arábiai pavilont néztük meg fő programként, valamint több más kisebb pavilont. A magyar pavilon a víz (gyógyvíz, ásványvíz) és a fürdőkultúra témára épült, bemutatta a Kárpát-medence élővilágának kialakulását, valamint országunk gyógyvizeit, fürdőhelyeit. Természetesen mindezt hatalmas kivetítőkön interaktív módon. Távcsövekkel lehetett kiválasztani, hogy melyik termálfürdőről induljon el egy kis bemutatkozó videó. A felső kupolában egy – víz helyett - áttetsző gömbökkel telt kör alakú medencében „relaxálhattunk”, miközben a kupolafalra fürdőzéssel kapcsolatos filmet vetítettek. Visszatérve a földszintre, háromféle – itthon még viszonylag ismeretlen - ásványvíz megkóstolására és megvásárlására volt lehetőség, valamint néhány márkajelzés nélküli magyar terméket (pl. krém méz, akácméz, lekvárok) lehetett venni.

A szaúd-arábiai pavilon épülete a mi új Néprajzi Múzeumunkra emlékeztetett, amennyiben mintegy 30%-os szögben emelkedett ki a földből. Az épület kiemelkedő részének üveg alján visszatükröződött a sorban álló tömeg. Belül először egy fentről indított, kör alakú szakaszos vízfüggöny fogadott bennünket, amelyben főleg gyerekek ugráltak ki-be a vízpermet szüneteiben. A pavilonban lenyűgöző 360 fokos vetítést láthattunk Szaúd-Arábia tájairól, városairól, fejlesztéséről.

SZAÚD-ARÁBIAI PAVILON VIDEO

Még egy alkalommal meglátogattuk az expót, most az Emírségek pavilonját és az orosz pavilont tekintettük meg. Az előbbi egy fehér, műanyag borítású, madárszárnyakat vagy szirmokat formázó épület, több földalatti szinttel. A kiállítás a legalsó szinten kezdődött, ahol az első teremben sivatagi homokra vetítették az Emírségek történetének kezdeteit. Tovább haladva a közelmúlt történéseit vetítették ki nagyméretű felületekre, majd különböző, az országra jellemző foglalkozású emberekről és családjukról láthattunk nagyméretű fotókat (kutató, kávékereskedő, farmer, lovas, solymász, stb). Olyan kutatási projekteket is bemutattak, amelyek jelentősen korszerűsíthetik az Emírségek gazdaságát. Ilyen többek között az a mezőgazdasági kísérlet, amely révén az eddiginél jóval kevesebb földterület és víz felhasználásával nagymértékben növelhetik a növénytermesztést. Egy másik a használt autógumik bedarálásával dúsított beton, amely nagyobb szilárdságú és ellenállóbb, mint a hagyományos cementes beton.

Az orosz pavilonban, amely kívülről egy színes fél bolygóra emlékeztetett, elsősorban az agy működését és az agykutatás eredményeit és lehetőségeit mutatták be. Ha a pavilon nem a világkiállításon lett volna, ahol tömegek szándékoztak bejutni a kiállításokra és így nem volt elég idő elmélyülni a látottakban, a kiállítás kitűnő lehetőséget adott volna iskolai osztályok számára az agy működésének megismerésére és a mesterséges intelligencia alkalmazásának tanulmányozására. Bemutatták többek között, hogy a különböző szemstruktúrájú állatok (madár, ló stb.) valójában hogyan látják azt, ami körül veszi őket.

Az egész expó kitűnően szervezett és jól megközelíthető volt, sok segítővel, akik információt és útmutatást adtak. Több ponton lehetett térképhez jutni, és természetesen volt mindent tudó telefonos applikáció és ingyenes wi-fi. Több pavilonban működött étterem, volt street food terület, sőt az expó egyes kijelölt pontjaira is lehetett ételt rendelni, amelyet ételszállító robotok vittek ki. Elegendő, gyakorlatilag folyamatosan takarított mosdó állt rendelkezésre. Expo „útlevelet” is lehetett venni, amelyben a látogatók a pavilonokból való távozáskor pecsétet kaptak.

Gyertyán Katalin          2022. április 19.

A képek a szerző felvételei.