A Képben vagyunk a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum Önkéntes Programjának blogja. Ezen a felületen az önkéntesek publikálják írásaikat múzeumi és kulturális élményeikről és önkéntességről négy témában: Kedvcsináló, Beszélgető, Fejtegető, Mit olvastál? Mit olvassak? A bejegyzések az önkéntes közösségnek, és az Önkéntes Program iránt érdeklődőknek szólnak, és a szerzők személyes véleményét tükrözik. A Képben vagyunk szerkesztősége az esetleges sértő tartalmakat eltávolítja.
E-mail: volunteer@szepmuveszeti.hu

Szerkesztőségi tagok

Keresés: 

Minden részlet az alkotó világáról tanúskodik

Bellák

„Azért dolgozom, hogy minden, ami a Galériában történik, érthető, világos legyen a közönség számára” - mondta blogunknak Bellák Gábor művészettörténész, az MNG Kommunikációs Osztályának munkatársa, a Képről képre címet viselő sorozat alkotója.

  • Önről köztudott, hogy csaknem negyven éve a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, a budai Vár szerelmese, szinte együtt él a művekkel. Azt mondta egy korábbi interjújában, hogy az MNG az első és utolsó munkahelye.
  • Nagyon jó itt fönt dolgozni, szeretem magát az épületet és a kilátás is sokat jelent nekem. Az MNG-ben kezdettől fogva jó társaság volt és most is az van. Az épületet évtizedek óta fotózom, rengeteg képet készítettem irodákról, lépcsőházakról, vagy épp a kilincsekről, s más belsőépítészeti elemekről. Ma már ez az újjáépített, háború utáni épület is történelem, érdemes megörökíteni minden részletét. És persze rengeteg történet fűződik nemcsak a falakhoz, hanem a „nagy öregekhez” is, akik valaha itt dolgoztak, és akik nélkül az MNG nem lenne az, ami ma. Bereczky Loránd nélkül például, aki 28 évig volt a főigazgatónk, ez az intézmény ma bizonyosan egészen más lenne. Sok régi munkatárssal tartom a kapcsolatot, például Mester Tibor egykori fotóst nagyon szeretem, de ugyanígy vagyok Gippert Lászlóval, a restaurátor-műhely vezetőjével is.
  • Úgy tudtam, a restaurátor-műhely a Szabolcs utcába költözött...
  • Valóban, de itt is megmaradt a műterem, hiszen adódhatnak olyan feladatok, amiket itt helyben, lehetőleg a mű szállítása nélkül kell megoldani.
  • Tárlatvezetéseiből és képleírásaiból úgy veszem észre, a részletek nagyon fontosak Önnek egy műalkotásnál.
  • Az apró részleteken jól látszik a művész gondolkodásmódja, minden részlet az alkotó világáról tanúskodik, ám sokszor erre nem fordítunk elég figyelmet. Egy kép valójában egy másodperc alatt felfogható, míg mondjuk egy szimfóniát legalább negyven percig kell hallgatni, hogy befogadja az ember. Valójában ez igazságtalanság a képekkel, hogy gyakran nem fordítunk rájuk elég időt, pedig egy festményben nagyon sok munka van, az sem mindegy például, hogy hol helyezkedik el egy tárgy a képeken. Hieronymus Boschnak is ki kellett találnia, hogyan fesse meg a rovartestű, emberfejű szörnyet, s minden apró részletet. A jó képen egyébként minden részlet jó, minden részlet számít, s mindennek jelentősége van.
  • Tárlatvezetéseiből – melyek nagyon népszerűek az önkéntesek körében – ez érzékelhető. Hogyan készül egy-egy vezetésre?
  • Mindig olvasok valamit a témáról a vezetés előtt. Fontos, hogy amit elmondok, az érthető és érdekes legyen, nem baj, ha nem tartalmaz tudományos részleteket, hiszen általában nem akadémikusoknak szól egy-egy vezetés. Lényeges a képek története is, sőt, igazából a képek nem is léteznek a történetük nélkül. Őszintén szólva néha izgalmasabb egy olyan feladat, amire jobban kell készülnöm. Például soha nem tartottam vezetést a gyerekábrázolásról, így ez egy érdekes kihívás lenne számomra. A Kommunikációs Osztály munkatársa vagyok, az egész osztály azért a célért dolgozik, hogy minden, ami az MNG-ben történik, érthető és világos legyen a közönség számára. Ezért például minden falfeliratot átnézünk a kiállításokon, hiszen szakmai kérdésekben természetesen a kurátor dönt, a mi dolgunk viszont az, hogy a tárlaton minden átlátható legyen. A legbonyolultabb gondolatot is meg lehet közérthetően fogalmazni, ez a célunk, hiszen a képek nem beszélnek maguktól.
  • Nagyon népszerű az önkéntesek körében (is) a Képről képre sorozata. Izgalmasan tud írni a szállongó pipafüst ábrázolásáról vagy éppen egy festőről, aki nyomorúságos, József utcai albérletében egy reggelen pisztolyt szorított a halántékához. Margitay Tihamérról szóló bejegyzéséből idézek, akiről halálának éppen 100. évfordulóján írt. Hogyan született a sorozat ötlete?
  • Egy kollégám biztatására kezdtem hozzá a sorozathoz, amely egyébként 2018. április 11-én, a költészet napján indult. Mindig igyekszem valami aktualitást találni, évfordulót, kiállítást. Most sajnos háború pusztít Európában, ez benne van a levegőben, ezért választottam egyik témául Vágó Pál Menekültek c. képét. Gondolkodom azon, hogy a sorozatot könyv formájában kiadjam.Czimra
  • Biztosan népszerű lesz. Milyen tervei vannak a közeli jövőben?
  • Jövőre Gulácsy Lajos kiállítás lesz az MNG-ben, ennek a kurátora leszek Plesznivy Edittel, a festészeti osztály vezetőjével.
  • Végül, de nem utolsósorban: melyik az a kiállítás most Budapesten, amelyet a Képben vagyunk blog olvasóinak figyelmébe ajánl, amit vétek lenne kihagyni?
  • A Nemzeti Galéria munkatársaként csakis az új kiállításainkat ajánlanám, de nemcsak hivatali kötelességből, hanem valóban jó szívvel is! Az Art deco kiállításunk remek és már most nagyon népszerű, s az ehhez kapcsolódó Vértes Marcell kamarakiállításunk is sikeresnek ígérkezik.

                                                                                     Ivánné Török Katalin

A cikkben felhasznált képek: 

  Bellák Gábor előadást tart     © Fotó: Szántó András
 A művészettörténész egyik szeretett képe, amelyről a sorozatban is írt     © Czimra Gyula: Csendélet a konyhában, 1962

2022.05.09.

Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.

A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.