Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

Tel Aviv – a világ legdrágább városa

Részletek

Találatok: 215

Non stop city, amelyik nem alszik, 24 órában nyüzsög és vibrál. A város, ahol lakosságarányosan a világon a legtöbb vegán él. A város, ahol 1909-ben az első építési telkeket még tengeri kagylókkal sorsolták ki a jelentkezők között és ma ismert elnevezését 1910-ben kapta. Mi történt a 110 év alatt? A választ keresve, múltkori kulturális barangolásaimat történelmi és urbanisztikai ismerkedéssel folytattam.

A londoni székhelyű, 1946-ban alapított Economist Intelligence Unit minden évben kiadja Worldwide Cost of Living indexét, mely a világ nagyvárosainak megélhetési költségeit hasonlítja össze. 2021-ben 173 várost vizsgáltak, és több mint 200 mindennapi termék és szolgáltatás árát hasonlították össze. Ez alapján hirdették Tel Aviv-ot a „győztes”, legdrágább városnak.  Az elemzésnél engem sokkal jobban érdekelt a két fénykép készítése között eltelt alig több, mint 100 év. Hogyan lett a homok-, és kőtengerből ilyen rövid idő alatt - az Encyclopedia Britannica megfogalmazása szerint - virágzó, modern, dinamikus és multikulturális település, amelyet általában toleráns, világi és liberális, ugyanakkor materiális és hedonista városként jellemeznek? Egy helyi mondás szerint míg Jeruzsálem imádkozik, Tel Aviv szórakozik.

Habár a szomszédos Jaffa területén már i.e. 7500 körül is éltek emberek és kikötője évezredeken át fontos volt a régióban, a környéken csak a 19. század végén jelentek meg nagyobb számban bevándorlók, akik 1887-ben megalapították Neve Tzedek települést, ami ma Tel Aviv egyik hangulatos negyede, szűk utcákkal, galériákkal, kávézókkal. A bal oldali kép az akkor épült legelső épületet mutatja.

A galériákban kortárs alkotók, a múzeumokban a „kezdetek”, az izraeli képzőművészet meghatározó, alapító művészeinek munkái láthatók.

Nahum Gutman (1898-1980) Jónása láttán eszünkbe jut Babits Jónása, aki „rühellé a prófétaságot”.

Menashe Kadishman (1932-2015) egyike a legismertebb kortárs izraeli művészeknek, gyakori témája a bárány, birka, kos.

1906-ban a bevándorlók egy csoportja közösséget alapított azzal a szándékkal, hogy modern várost építsenek a Szentföldön. A cél egy modern város létrehozása volt, utcákkal, járdákkal és elektromos árammal. Fontosnak tartották, hogy minden házban legyen vízellátás és megfelelő csatornázás. Ma azt mondanánk zöldmezős beruházást terveztek – csak a zöld mező helyén homok és kő volt. Akiva Arieh Weiss, az egyik alapító jelmondata volt: Ahogy New York Amerika kapuja, úgy legyen egy napon Tel Aviv Izrael kapuja. Házát ma is láthatjuk.  

A 66 család a sorsoláskor.

Ő szervezte meg az építési telkek sorsolását, elindítva azt az építési lázat, ami azóta sem hagyott alább.

Tel Aviv 1920-ban kapott városi státuszt. 1937-ben 150 ezer lakosa volt, 1948-ban, a függetlenség kikiáltásakor 200.000, az 1960-as évekre 390.000-re növekedett. Nem csak a város, de a lakosság is fiatal. 2008-ban az átlag életkor 34 év volt, a 65 év felettiek aránya pedig 14,6 százalék.

Az első évtizedekben a városközpont köré épült kertvárosi elrendezést valósították meg, két és háromemeletes házakkal. Bauhaus, nemzetközi, modernista, art deco stílusú épületek ezrei épültek.

Csak 1931 és 1939 között 3000 ilyen épület készült

1965 az első felhőkarcoló építési éve. A város fejlődésével a régebbi épületeket elhanyagolták, helyette rengeteg felhőkarcoló épült.

Az 1980-as évektől azonban az épített környezet megóvására számos rendeletet hoztak. A „White City” Bauhaus, modernista épületeit elkezdték rendbe hozni, és ezek együttesen az UNESCO világörökség részét képezik 2003 óta.

A felújítások egy érdekes példája: ilyen volt, ilyen lett…….

Manapság is óriási erőfeszítéseket tesznek a legrégebbi épületek megmentésére. Abból a bizonyos első 66-ból 5 épület megmentését és helyreállítását tartalmazza az a terv, amit a következő kép illusztrál. Bepillantás a kulisszák mögé: az utcafronton egyemeletes házak alátámasztása, megerősítése. A megemelt házak új, megerősített alapot kaptak és hatalmas vas oszlopokra kerültek vissza, lehetővé téve ezzel az utcaszint alatti építkezési munkákat.

Fontos lépés volt, hogy 2010-ben a belvárosban megtiltották további felhőkarcolók építését és az eredetileg általánosan 3 emeletes épületek rendbehozását, vagy helyükön újak építését szorgalmazták, de legfeljebb 6,5 emelet magasságig.

A tér bal oldalán  a szálloda felújítása már elkészült, a 30-as évek Bauhaus stílusában helyreállítva. A többi épület még várja eredeti pompáját. A szálloda tetején remek medence van, kilátással a környékre. Régi forma, új igények.

Mindennapos látvány és tipikus felújítási menetrend Tel Aviv belvárosában (balról jobbra haladva): egy eredetileg 3 emeletes ház plusz 2 emelet ráépítése és teljes felújítás után, mellette lebontott ház helyén hasonló, legfeljebb 6,5 emeletes épület készül, mellette egy eredeti 3 emeletes épület. Valószínű, mire a lebontott helyén elkészül az új, ennek újjáépítésére is sor fog kerülni.

Szóval, milyen is Tel Aviv, a világ 2021-ben legdrágább városa?

A szórakozás és közösségi lét egyik fontos terepe a tengerpart. Itt egymás mellett minden és mindenki elfér. A használó csoportok szerinti partszakaszokat elválaszthatja a kerítés, de a tenger mindenhol ugyanaz.

A város tele köztéri szobrokkal, az állatvilág bronzba öntött példánya, az 1933-ban meggyilkolt Arlosorov, a Gordiuszi Csomó és Dreyfus, remekül megférnek egymással.                           

Tel Aviv, ami teljesen alkalmatlan volt mezőgazdasági tevékenységre, üzleti központtá fejlődött az alapítás óta eltelt 110 évben. Egyetemi város, tudományos és kulturális központ, kutatás és fejlesztési intézményeknek ad otthont, high tech, IT központ. És persze, mint tudjuk, drága…..de ezt hagyjuk a statisztikára.

Vajon melyik város lesz 2022-ben a legdrágább?

2022. június  13.                                                                                                    Patkós Katalin

A képek a panoráma látkép és a 1909-es fénykép kivételével a szerző képei.