A felhők felett mindig kék az ég, avagy látogatás a Felhő Múzeumban
- Részletek
- Találatok: 165
Kortársakról jót vagy semmit, kifordítva az eredeti mondást, ez esetben JÓT. Számos alkalommal kortárs kiállításról távozva hiányérzetem támad, zavartan fogom a fejem, hogy vajon ez most komoly? De most, ahogy a cím ígéri: … minden fent van felhőben… És tényleg, Lengyel András kiállításán minden a helyén van, legyen az fotó, festmény, fotó alapú sokszorosított grafika, útjelző tábla, vagy szitanyomat – gondolat és míves megformálás találkozik.
Bámészkodom, tehát vagyok hirdeti a művész mindjárt a bejáratnál, mintegy vezérfonalként a látogatónak. Mert, ahogy az emberiség évezredek óta kutatja az eget, tudományos, vallási válaszokat keresve ezer kérdésre, úgy Lengyel András is ezt teszi a maga saját neoavantgard stílusjegyeket hordozó nyelvén. Fotózza, festi, ragasztja a felhőket, mindig gazdag jelentéstartalmat adva nekik.
„A magyar neoavantgárd második generációjának, a 70-es évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagjaként indult Lengyel pályája. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább. Felhői átvándoroltak a sokszorosított grafika területére, majd más fontos motívumaival egyetemben – mint a háromszög, a könyv, a Felhő Múzeum – megtalálták helyüket fotókon, akciókban vagy installációk részeként, hogy későbbi korszakában ismét festményeken bukkanjanak elő.” – írja a kiállítás kurátora: Üveges Krisztina művészettörténész
Ahogy bámészkodó lényem megpillantja a sötét alapon megfestett fényképezőgép sorozatot, vagy elérve a könyves terembe a könyvpiramist, megértem, hogy a kultúra alapvető tárgyait jeleníti meg a művész más-más technikával. Meglátni a fényképezőgép formai szépségét vagy a derékszögű háromszög-vonalzót számtalan alakban megjeleníteni, ehhez nemcsak szem, de elmélyült gondolkodás is kell. Logika, ötlet, helyenként remek humor és ami a lényeg: átgondolt koncepció szerint rendezett termek vezetik a látogatót, és nyitogatják elméjét. Legyen az mail art, sokszorosító grafika, kollázs vagy olajfestmény – láthatóan Lengyel András minden műfajban otthon van.
Számomra természetesen a könyves univerzum volt a legnagyobb élmény, a könyvgerinc-plasztika, a könyvpiramis, a könyvespolc, a biblia bemutatása, mind azt sugallja, hogy a könyv értéke örökkévaló, akárcsak a felhők látványa.
Aztán, ahogy én elneveztem, a Kígyó terem is elbűvölt, remek ötlet a kígyóbőr textúra kibontása szellemes szitanyomat lapokon, van itt dínó, krokodil, kígyó-béka, térben-síkban.
Nincs demokrácia rózsa nélkül. BEUYS
Nincs rózsa demokrácia nélkül. RÓZSA
Ezek vadászmezők, de nem vadászterületek. LENGYEL ANDRÁS
A fent olvasható feliratok adnak gondolkodni valót a korról és a kontextusról. Sok információ segít az értelmezésben, a Rózsa Kör megalakulásról, a fiatal művészek törekvéseiről a hetvenes években. Bár a kiállítás nem életmű tárlatnak hirdeti magát, mégis egy pálya ívét járhatjuk be, ha elbámészkodunk a papírfecnik, nagyméretű festmények és installációk kiterjedt, de logikusan felépített világában.
Témakörök segítségével követhető az a folyamat, melynek során a Fluxusból és a konceptuális művészetből kibomló életmű az akción, a fotó-alapú sokszorosított grafikán, a Mail Art-on és a festészeten keresztül teljesedett ki a posztmodernben.
Jelen esetben ne a patikába menjünk a receptünket kiváltani, hanem a LUDWIG MÚZEUMBA
… MINDEN FENT VAN A FELHŐBEN… LENGYEL ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA2023. FEBRUÁR 3. – MÁJUS 28.
Budapest, 2023. február 20.
Faragó Ágnes
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.