A Pénzmúzeum
- Részletek
- Találatok: 114
A Pénzmúzeum
Érdekel a pénz világa? Akkor látogass el a Pénzmúzeumba. Nem érdekel a pénz világa? Akkor látogass el a Pénzmúzeumba. Itt ugyanis nemcsak a pénz kialakulásának történetéről, a pénz funkcióiról, a pénzfolyamatokról és pénzügyi intézményekről tudhatsz meg sok mindent, hanem számos kultúrtörténeti érdekességgel is megismerkedhetsz.
Tudtad például, hogy mivel fizettek a kínaiak a XV-XIX. Században? (1) Vagy mivel foglalkozott Nathan Rothschild mielőtt beszállt a bank businessbe? (Ezt most rögtön elárulom: aranycsempész volt Angliában a napóleoni háborúk idején.) Vagy hogy melyik volt az az osztrák földbirtokos és bankár család, amely a legtöbb pénzzel járult hozzá a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia megépítéséhez? (2) Megfejtések a cikk végén.
A Pénzmúzeum tavaly nyílt meg a Postapalotában. Elsődleges küldetése a tinédzser korosztály (12-18 évesig) pénzzel kapcsolatos ismereteinek megalapozása, bővítése, a pénzügyi tudatosság erősítése. Emellett természetesen minden korosztályból vár látogatókat. A látogatás ingyenes, csak előzetesen regisztrálni kell csoportoknak és egyéni látogatóknak egyaránt.
Mielőtt belépnénk a kiállító térbe, aktiválnunk kell a fogadó pultnál kapott kártyánkat, amelyet majd az interaktív játékok indításához fogunk használni. A kártyán 10 000 tallér induló tőkét is kapunk, amelyet a játékokon (helyi szóhasználattal: kutatási pontokon) elért eredményeinkkel gyarapíthatunk. A kiállítás elején virtuális tárlatvezetők fogadnak bennünket egy bevezetővel, majd a későbbiekben is fel-felbukkannak, és segítik további haladásunkat.
A kiállítás a pénz öt funkciója köré szerveződik (értékmérés, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, világpénz és kincsképzés). E funkciók kapcsán mutatja be a pénzeszközök, pénzfolyamatok, a pénzügyi intézményrendszer történetét, fejlődését. Rögtön egy interaktív játékkal kezdhetünk, amelyben megtapasztalhatjuk, jók vagyunk-e annak megtippelésében, hogy egy bizonyos termék hány másik fajtáért cserélhető el. Pl.: hány okosórát ér egy játékkonzol, vagy hány Trapper farmerért kaphatunk (kaphattunk annak idején) egy színes szovjet televíziót.
Ezt követően az árupénzek kerülnek bemutatásra (ilyenek pl. a kauri csiga, a sótömbök, állatprémek). Majd a Magyar Nemzeti Bank érme- és bankjegy gyűjteményét tekinthetjük meg az államalapítástól napjainkig. Ennek a résznek az egyik érdekessége az ún. Kossuth bankó, amelyet Kossuth Lajos bocsátott ki a szabadságharc remélt folytatásának finanszírozására. Vita bontakozott ki arról, hogy vajon törvényes-e ez a pénznyomtatás. Végül Ferenc József pert indított Kossuth ellen, amit meg is nyert, így a kinyomtatott, de még forgalomba nem hozott pénzt meg kellett semmisíteni. Néhány sorozat azonban megmaradt, egyet egy gyűjtő Amerikába szándékozott vinni, de a küldemény a Titanic postaszállítmányaként megsemmisült.
A továbbiakban megismerkedünk a pénzhelyettesítő eszközökkel (pl. váltó, bankkártya, hitelkártya), majd a pénzügyi intézményrendszer (kereskedelmi és hitelbankok, jegybankok) kialakulásával és működésével. Láthatjuk többek között a Magyar Nemzeti Bank első főkönyvét 1924-ből, a logarhengert, amelynek forgatásával 7 tizedesjegyig lehetett kiszámolni a kamatot, Popovits Sándor, az első magyar jegybank elnök kalapját. Számos érdekes animációs filmet nézhetünk meg a pénzvilág korábbi jelentős szereplőiről, pl. a Rothschildokról és a Mediciekről.
A következő izgalmas pont a tőzsdeszimuláció, ahol kipróbálhatjuk a kereskedést különböző fiktív vállalkozások részvényeivel (3. kép). Ehhez információt kapunk a vállalkozások helyzetéről, piacaik változásairól, egyéb befolyásoló tényezőkről (pl. időjárás, vis major események).
Kisfilmeket láthatunk a világ legnagyobb pénzügyi válságairól az ókortól napjainkig, lépésről lépésre követhetjük az internetes vásárlás folyamatát az ebben résztvevő összes szereplő tevékenységével. Végül eljutunk a legújabb pénzeszközökig a kriptovalutákig, és annak gyártási technológiájáig, a blokklánc technológiáig.
A kiállítás záró momentuma egy igazi aranytömb, amelyet a látogatók meg is foghatnak. Nagyon nehéz megemelni, kb. 12 kg-ot nyom. Ebben a térben láthatunk még térképet a legnagyobb aranytermelő országokról és listát az egyes országok aranytartalékainak mennyiségeiről.
Mielőtt kijelentkeznénk a kiállítótérből, lehetőségünk van saját, arcképes „fabatkát” nyomtatni választható címletben és mintázattal. Kijelentkezéskor megtudhatjuk, hogy sikerült-e lényegesen gyarapítani tallér vagyonunkat, és ha igen, apró ajándékot (pl. kulcstartó) kapunk a kávézóban.
A kiállítás nagyon gazdag, bőséges ismereteket nyújt, szórakoztató, játékos és látványos. A hagyományos kiállítási eszközöktől (vitrinek, fiókok) kezdve a legkorszerűbbekig (infó grafikák, videók, interaktív játékok, érintő képernyős információs panelek, animációs kisfilmek, szimulációk) sokféle módon mutatja be anyagát. Az írásos információk és a hanganyagok magyar, angol és kínai nyelven érhetők el. Külön szeretném felhívni a figyelmet a honlapra, ahol regisztrálás után számos hasznos oktató videóhoz férnek hozzá az érdeklődők.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom.
Megfejtések:
(1) Teatéglával
(2) A Sina család. https://hu.wikipedia.org/wiki/Sina_Gy%C3%B6rgy, https://hu.wikipedia.org/wiki/Sina_Simon
2023.02.15.
Gyertyán Katalin
A képek a szerző felvételei
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.