Ha Ozora, akkkor Pipó Vára
- Részletek
- Találatok: 81
"Ha Ozora, akkor Pipó Vára”
Nemrég hallottam egy rokonunktól, hogy Ozorán jártak és egy fantasztikus olasz kastélyt láttak, melyet Pipó Várának hívnak. Ozorai Pipó? Soha nem hallottam felőle. Elsőre úgy hangzott, mint egy mesefigura neve....Pipó. Aztán kicsit utánanéztem, megtudtam ki is volt Pipó, hogyan került Ozorára, és a talált fotók alapján már biztos voltam benne, hogy ide el kell mennünk. Alább találtok egy kis kedvcsinálót, hátha ti is erre az elhatározásra juttok.
A kezdet: Pipó Firenze mellett született, 1369-ben, Filippo Scolari néven. Egy olasz kereskedő segédjeként került Magyarországra, ahol elég gyorsan komoly tisztségeket kapott. Kortársainak nagy részétől eltérően ugyanis írni, olvasni és számolni is tudott. Anyanyelvén és a magyaron kívül tökéletesen tudott németül, lengyelül, csehül és románul is. (Ez manapság is nagy dolog lenne!) A Filippo talán túl komplikált volt, és Olaszországban amúgy is szokás rövidíteni a hosszú keresztneveket, így csak Pippo (magyarul Pipó) néven került be a köztudatba. Különböző tisztségeken keresztül vezetett Pipó útja Simontornyára, ahol várnagy lett, és így ismerte meg az Ozorán élő Ozorai András főnemes leányát, Borbálát, akit feleségül is vett... és ezután már csak Ozorai Pipónak hívták, és így is maradt meg az utókor számára.
Hosszú, és kanyargós Pipó életének története, most legyen elég annyi, hogy Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt haláláig a királyi sókamarák (a sókamara az állami sómonopólium lerakodó helye volt.) ispánja lett, komoly szerepe volt a déli végvárrendszer kiépítésében, és már mint Temesi ispán, egyik első tagja volt a király alapította Sárkányrendnek. Ozorai Pipó 1426-ban halt meg. A királyhoz való hűségét, elért eredményeit és szolgálatainak megbecsülését jelzi a tény, hogy az uralkodók temetkezési helyén, Székesfehérváron helyezték végső nyugalomra, temetésén Zsigmond király is megjelent.
A Vár. Pipó a Várat az esküvője után kezdte el építtetni, gótikus stílusban. Állitólag már az építésekor sem hasonlított a többi korabeli várra, sokkal inkább egy olasz palota látszatát keltette. Pipó halála után Borbála lett a várkastély birtokosa, aki, utódok hiányában, végrendeletével a Várat Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.
A Vár története legalább olyan kalandos, mint Pipó élete volt. Több ostromot is megélt, volt Habsburg kézben, több átépítésen esett keresztül, mintegy 140 évig a törökök birtokolták, és az Eszterházy család sem maradt ki a tulajdonosi sorból. Az évszázadok alatti változtatásoknak, valamint a közelmúlt helyreállításainak köszönhetően manapság egy reneszánsz kastélyt láthatunk, gyönyörű belső térrel.
Már a Vár bejáratához közeledve csodálatos rózsakert fogadja a látogatót, de az élményt tovább is lehet fokozni, hiszen a Várba belépve egy mesevilágba érkezünk. Igazi mediterrán kert, mely a kertész munkáját dícséri, egy hangulatos szökőkút, Olaszországot idéző szobrok, vadszőlővel befuttatott falak. A földszinten vártörténeti kiállítás található, míg az emeleten Pipó korát idéző termek (fegyverterem, lovagterem, trónterem, ebédlő, kápolna) láthatók korhűen berendezve. A trónterem állítólag Zsigmond király tiszteletére készült, aki a krónikák szerint Pipó ittlétekor Ozorára látogatott.
Én folyamatosan arra gondoltam, hogy itt milyen jó lehetett élni, persze ki tudja, azért nem lehetett veszélytelen, és az is igaz, hogy az elmúlt több száz év távlatából sok mindent a rózsaszínű lencsén át látunk. De itt dolgozni, ebben a környezetben, az biztos, hogy nem mindennapi élmény. Szerintem más is gondolhatott hasonlóra, ugyanis vannak kivehető vendégszobák is a Várban. Természetes, hogy közöttük megtaláljuk a Pipó, Borbála és Zsigmond nevű szobákat is.
Pipo a képzőművészetben. Mikor az MNG infopultban említettem, hogy hová készülünk, hozzám hasonlóan másoknak sem mondott sokat Pipó neve, mígnem az egyik önkéntes társunk, csak úgy megjegyezte: “A Pipó? Hát a Román Csarnokban van a képe”. Ezt lehet, hogy illett volna tudni, de sebaj, most pótoljuk.
A történet szerint Andrea del Castagno, a 15. század közepén lefestett egy híres embereket bemutató freskósorozatot Firenzében. Közöttük volt Dante, Boccaccio, Petrarca és Pipó is. Állítólag Pipó alakja sikerült a legjobban, ami egészen hihető, ha a több helyen is látható képre nézünk, mely egy igazi harcos látszatát kelti. A 19. században a freskókat leválasztották a falról, és az Uffizi képtár egy általában nem látogatható termébe kerültek. Balló Ede itt másolta le Pipó figuráját, majd Reissmann Károly Miksa valószínűleg innen vette Pipó alakját a Román Csarnok dekorációjának készítésekor 1903-1904 során. Igen, ez valóban egy újabb, Pipóhoz illő kalandos történet.
Javaslat. Amennyiben ellátogattok Ozorára, úgy ajánlom, hogy a kirándulást kössétek össze a dégi Festetics kastéllyal, ami mintegy 30 kilométerre található Ozorától, és szintén egy gyöngyszem. “Két legyet egy csapásra”- de tényleg, mindkettő szemet gyönyörködtető látnivaló. Nem fogjátok megbánni, az biztos!
Kovács Mariann
2023.augusztus
A képek a szerző felvételei. Az utolsó, Ozorai Pipót ábrázoló kép a Szépművészeti Múzeum honlapjának Román Csarnokot bemutató oldalán található.
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.