Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

Egy múzeumlátogató élményei Oslóban

Részletek

Találatok: 58

Idén júniusban egy hetet töltöttem a norvég fővárosban, ráadásul az időjárás is nagyon kedvező, nyárias volt, éppen úgy, mint itthon.

Felhasználtam a lehetőséget, és amennyi időm és kapacitásom rendelkezésre állt, múzeumokat látogattam.

Nem kellett messzire menni a belvárostól, hiszen ott található az új Munch Múzeum és a Nemzeti Múzeum, bár ez már nem annyira új, hiszen tíz éve nyitották meg. Erről a kettőről szeretném megosztani élményeimet, és pár szót ejtek további kiállításokról is, melyeket szinte véletlenszerűen láttam.

Az új Munch Múzeum

Az épület az Oslo Fjord partján található, engem egy óriási periszkópra emlékeztet a felső szinten található üvegezett kilátó tér miatt. Szépnek nem tudnám nevezni, de mindenképpen eredeti koncepció alapján épült. A látványhoz még hozzá tartozott, hogy a nyárias idő miatt az oslóiak szép számmal napoztak, strandoltak az épület előtt kiképzett plázson.

De nézzünk be a múzeumba! Olyan szerencsém volt, hogy elolvastam a hírt a múzeum honlapján: minden szerdán este 6 és 9 óra között ingyenesen látogatható! Sikerült ennek megfelelően időzíteni ottlétemet.

A hatalmas épületet a legfelső szintről kezdve jártuk végig Oslóban élő barátnőmmel. A kiállítótér előtt egy avatott művészettörténész ismertetésével videón lehet megtekinteni Munch házát, kertjét. Majd ezen a szinten betekintést nyerünk házának elrendezésébe, megnézhetjük tárgyait, és megérezzük azt az atmoszférát, amelyben élt és alkotott. Elhagyva ezt a szintet – miután gyönyörködtünk a kilátásban - az épület következő két szintje a munkaszobákat foglalja magába, valamint egy kamarakiállítást, ahol a festésen kívüli technikákkal készült Munch munkákat mutatják be. Itt lehetőség van saját metszetek készítésére is az egyik sarokban.

Ami a következő szinten található kiállítást illeti, ez olyan élményt jelent, amire joggal mondhatjuk, hogy leesik az álla a látogatónak. Hatalmas festmények, hatalmas teremben, én magam szájtátva bámultam, hiszen soha nem láttam ezeket a képeket a korábbi Munch múzeumban. Itt - hozzám hasonlóan - igen nagy számban bámultak és ámuldoztak a látogatók. Oda-vissza sétáltam többször is, majd leültem középen a padra és ott csodáltam azt a világot, amit a képek mutattak. Ezek a napfényes óriási képek (Nap, ill. Kutatás) egészen más hangulatot árasztanak, mint az annyit idézett, egyébként méltán híres Sikoly. A látottaktól elvarázsolva hagytuk el a múzeumot, a késő esti nyári nap világossága fokozta az élményeket.

 Norvég Nemzeti Múzeum

Délutáni magányos sétám során észrevettem a kikötőtől nem messze egy hatalmas épülettömböt, melyet barátnőm később úgy aposztrofált: azt hinné az ember, hogy egy börtön van mögötte. Valóban alig gondolná az ember, hogy ez a zárt épület micsoda kincseket rejt, ha sikerül a bejáratát megtalálni. Nekem sikerült, és ráadásul kedvezményes nyugdíjas jeggyel látogathattam meg. Be is jártam tetőtől az alagsorig, persze, a teljesség igénye nélkül. Még a tetőteraszra is kimentem megcsodálni a kilátást. A legfelső szinten időszaki kiállításokat rendeznek, ezúttal elég furcsa téma volt kiállítássá rendezve: a birkatenyésztés, gyapjúfeldolgozás és a járulékos tevékenységek történeti és manufakturális bemutatása. Az állatokkal való bánásmód története (?!) eléggé elborzasztó volt, de nyilvánvalóan ez volt a cél, ismerve az ottani állatvédelem céljait. Több időszaki kiállítás is látogatható volt egy időben. Thorwald Hellesen megismerése a reveláció erejével hatott, a norvég kubizmus előfutára volt, még ifjan Párizsba költözött. Képein a színorgiát emelték ki méltatói.

De haladjunk tovább: az alsóbb szinteken kortárs alkotások kiállítását láttam - részemről erős válogatással -, majd lejjebb olyan festészeti gyűjteményt találtam, amely nem csak norvég, hanem nemzetközi nagynevű festők műveit mutatta be a középkortól a 19-20. századig. Hihetetlen gazdagságú gyűjtemény tárult fel előttem, bár egyetlen magyar alkotótól sem találtam képet. A földszinten Munch két termet megtöltő képeit lehetett látni, köztük a Sikoly egyik példányát, továbbá a híres szobrász, Vigeland ugyancsak két teremben szerepelt alkotásaival.

Fájó lábbal érkeztem a következő kiállító térbe, ahol fantasztikus királynői toaletteket lehetett látni és megcsodálni, pl. Maud királyné koronázási öltözékét. Mondhatom, lejártam a lábam, de megérte megnézni ezt a fantasztikus múzeumot.

 Ekeberg Park szabadtéri szobor kiállítás

Pár szó erejéig nem hagyhatom említés nélkül ezt a 2013-ban megnyílt szoborgyűjteményt, melyet egy milliárdos mecénás, a Ringnes sörkonszern tulajdonosának leszármazottja finanszíroz, a szobrokat pedig egy művészeti grémium választja ki a parkban való elhelyezésre.  A régebbi művészek közül Rodin, Renoir, Maillol, további korszakokból Dali, Botero szobraitól egészen a legkortársabb művészek alkotásaiig jelenleg 45 művet lehet itt látni. Némelyik a legbizarrabb módon került elhelyezésre, pl. Louise Bourgois Couple 2003-as alkotása, két hatalmas fa között a térbe belógatva látható.  (A szobrász és egyben festőnő alkotásainak kiállítása a Nemzeti Múzeumban időszaki tárlatként is látható.) Csupán érdekességként említem, hogy Paul McCarthy Santa, 2018 c. műve ugyancsak idekerült. A helyszín, a park és a szoborgyűjtemény egymásra találása telitalálat a létrehozók részéről. Külön szerencse, hogy a mecénás nem erőltette saját ízlését a válogatókra, hanem megbízott a hozzáértőkben.

Faliszőnyeg és textil kiállítás Hovedoya szigetén

Ragnhild Monsen textilművész kiállításába véletlenszerűen csöppenünk bele, amikor az Oslo fjordban található Hovedoya szigetre kirándultunk. Engem a sziget a Margit szigetre emlékeztet romjaival, épületeivel és a sok-sok zöld fával, növénnyel. A romok egy 12. századi kolostor maradványai. Viszont a kiállításnak helyet adó épület valamikor egy katonai parancsnok munkahelye és lakása volt, melyet helyreállítottak. A textilművésznő kiállítása megragadott az anyagok és technikák sokféleségével, a színek varázslatos variálásával. A kirándulásnak ez volt a váratlan művészeti hozadéka, nagyon örültünk a véletlennek.

Oslo számomra korábban is mindig kellemes élményeket jelentett, de ezen a júniusi héten az időjárás, a múzeumok és az emberek megerősítették ezeket az emlékeimet. Ha valakinek önkéntestársaim közül módja nyílik odalátogatni, nem fog csalódni.

Bakos Lenke Éva

A fényképek a szerző felvételei

2023. szeptember