Főpróba - ahogy én láttam a 2023-as Textúrát
- Részletek
- Találatok: 89
A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2023 őszén ismét beköltözött a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. Az ötlet maga változatlan: a múzeum felkérésére ebben az évben nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában.
Eredeti, bravúros, kreatív, alig találom a dicsérő jelzőket, a fiatalok lenyűgöztek a hétfőn látott Textúra főpróbáján. A nagy sikerű előadássorozatot évről évre, a kezdetektől követtem, így lehetőségem nyílt az összehasonlításra. Azzal a jó érzéssel jöttem el hétfőn este a Magyar Nemzeti Galériából, hogy azok a hiányosságok, amelyek a korábbi évek előadásai után többször megfogalmazódtak bennem, megoldódtak.
A megérkezéskor más-más színű karszalagot kaptunk, így a helyszíneket nem kötöttük matricákhoz, műalkotáshoz. A múzeum állandó gyűjteményén történt vezetés közben sorra értek a meglepetések, jé, ezt még nem láttam, ez át lett rendezve, új műalkotásokat látok, gyakrabban kellene feljönnöm. Ezt a múzeumba történő visszatérési lehetőségét ajánlja fel most a látogatóknak a múzeum. A Textúra előadásra szóló teljes árú belépőjeggyel a látogatók 2024. március 31-ig ingyen, egy alkalommal visszatérhetnek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményébe, ahol több kiállítási egység is megújult, lehetőségük van arra, hogy újból megnézzék többek között a Textúra est műalkotásait is. (Csak azok a látogatók élhetnek evvel a lehetőséggel, akik feliratkoztak az este során az MNG hírlevelére.)
A csoportunkat vezető színész programról programra haladt előttünk, velünk hallgatta végig a műsort, amikor várni kellett egyes helyszínek előtt, pantomim táncával töltötte ki az időt, majd némán, de félreérthetetlenül vezetett bennünket a következő előadás színhelyére. Eszembe sem jutott más útvonalat választani, kíváncsian vártam a következő állomást, mert meglepetés-hangulat lengte át kezdetektől számomra a teljes programot. A jelenetek közötti áthangzások minimalizálására törekedtek, ezt most mintha sikeresebben érték volna el (lehetséges, hogy ebben a nyolc műalkotás - korábban tíz volt - is segítette a rendezőt és alkotótársait). A zenés pantomim kezdés és befejezés, a programok közötti vezetés új elemeit, a műalkotások kapcsolatát a kortárs írók gondolataival mind elismeréssel nyugtáztam.
Természetesen egy főpróbán még nincs minden a helyén, vannak döccenések, de már bele tudjuk magunkat képzelni a mű elkészült, sohasem végleges, de azt közelítő változatába. Nem mindig értettem az elhangzott szöveget, ez zavart, erre is született egy igen frappáns XXI. századi megoldás, és valóban működik. Az előadás befejeztével, még mielőtt elhagytuk volna az épületet, kézhez kaptuk az est „szövegkönyvét”, és valóban, a QR-kód működött, otthon elolvastam, valószínűleg meg is hallgathatom majd a kortárs írók műalkotások által ihletett szövegét.
Még egy meglepetés: a Munkácsy kiállításból kilépve az első QR-kódos élményben már részünk lehetett, amikor Bernáth Aurél: Riviéra festményéhez Szvoren Edina Másik lépcső című írását Rezes Judit színművésznő hangján, tolmácsolásában (fülünkbe suttogott) hallgathattuk a mobiltelefonunkon, vagy audioguidok segítségével a múzeum teraszáról Budapest esti kivilágított panorámájában gyönyörködve, ami egyébként fantasztikus látvány.
Számomra a Trónteremben tett látogatás is magávalragadó volt, nem láttam még a Kisszebeni főoltárt becsukva, csak néztem ezt a csodálatos szárnyas oltárt. A Textúra szöveg tartalmához való illeszkedés miatt a főoltár november 14. – december 4. között zárt alakját mutatja, amit napközben is érdemes megcsodálni.
Örömmel olvastam az MNG honlapján és hallottam is már többektől, hogy az előadásokra minden jegy elkelt.
- 11. 14.
A fotók a szerző felvételei
Tóth Ágnes
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.