Lugosi Viktória - Amiről nem beszélünk, az nagyon is van
- Részletek
- Találatok: 62
Amiről nem beszélünk, az nagyon is van
Lugosi Viktória könyvéről
Hogyan hat a trauma a következő generációra, főként akkor, ha a zsidóüldözést túlélő saját gyerekének sem mond az égvilágon semmit az átélt rémségekről, - ez az egyik témája Lugosi Viktória Akit itt felejtettek (Kalligram) című könyvének. Ahogyan a regény alcíme is utal rá -A deszki árva – a mű először szól arról is, hogy a háború után négy évig működött Deszken egy héber gimnázium a zsidó árva és félárva gyerekeknek. És a könyv arról is beszél, meddig lehet elmenni az elhallgatásban, s annak eltűrésében.
Lugosi Viktória könyve jól megírt regény, szinte letehetetlen. Rengeteg a titok benne, hiszen Köves Tamás a háborút gyerekként túlélő apa szinte semmit nem mond el a lányának arról, mi történt a zsidóüldözés idején a családdal, vele, hogyan bújtatta őt egy irgalmas pap egy templom kriptájában. „A könyörtelen az emberi, a kegyelem a kivételes” - fogalmazza meg egyik legfontosabb elvét az apa a lányának, aki felnőve is szinte teljesen hiába kérdez a múltról vagy akár a jelenről, apja vagy hallgatásba burkolózik, vagy egy semmitmondó válasszal intézi el a kérdéseket. Pedig az elbeszélő – a lány - folyton kérdez, szeretne többet megtudni szeretett apjáról, de csak információ-morzsákat kap, bizonyos témák szinte érinthetetlenek, egyébként nem kizárólag azok, amelyek a holokauszthoz kapcsolódnak. A mondás szerint, amiről nem beszélünk, az nincs – holott nagyon is van, ott munkál a kapcsolatokban, az érzelmekben, egy lánygyerek egész jövőjét meghatározhatja, ha minden igyekezete ellenére képtelen az apjával emberi kapcsolatot kialakítani.
Mondhatnánk persze erre azt, hogy íme, a traumát átélt generáció átörökíti a traumát a gyerekeire. Ez ugyan igaz, de nem minden túlélő tette magát érzelmileg teljesen elérhetetlenné a lánya, a felesége, az élettársa számára. A lány minden erejével folyton megismerni és megérteni szeretné az apját, de ez szinte lehetetlen. A regényben jól megírt fordulatokkal tárulnak fel a titkok, ezért (is) izgalmas olvasmány.
Nagy erénye a könyvnek, hogy részletesen (a szerző kutatásai alapján is) szól a deszki gyerektáborról, amit a háború után az American Jewish Joint Distribution Committee alapított félárva és árva zsidó gyerekeknek. A héber gimnázium a deszki Gerliczy-kastélyban működött kifejezetten avval a céllal, hogy a szörnyű veszteségeket átélt gyerekeknek otthont, örömet adjon, valamint tanította őket, abban bízva, hogy majd hozzájárulnak Izrael megalapításához és felépítéséhez. Bár részben a fikció eszközeivel, de a szerző megidézi a tábort és az ott történteket.
*a kép a Fortepan tulajdona
Mindez már elég ok arra, hogy elolvassuk a könyvet, de hozzáteszem: a fontos figurák jól megírtak, viselkedésük átélhető és nagyon is valóságos. Szerintem az egyik legjobban „eltalált” szereplő Irén, az apa élettársa, mint egy véletlen őszinte pillanatában az apa bevallja a lányának: azért választotta, mert szép és erős parasztlány, akinek biztosan lesz ereje őt élete végéig ellátni. Ennek megfelelően bánik is vele, aminek aztán meglesz a böjtje – de többet nem szeretnék elárulni a történetből.
Lugosi Viktória neve joggal lehet ismerős, akár íróként, akár szerkesztő-riporterként korábban az MTV-nél, illetve a TV3-nál.
Ivánné Török Katalin
2023. december 18.
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.