A Képben vagyunk a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum Önkéntes Programjának blogja. Ezen a felületen az önkéntesek publikálják írásaikat múzeumi és kulturális élményeikről és önkéntességről négy témában: Kedvcsináló, Beszélgető, Fejtegető, Mit olvastál? Mit olvassak? A bejegyzések az önkéntes közösségnek, és az Önkéntes Program iránt érdeklődőknek szólnak, és a szerzők személyes véleményét tükrözik. A Képben vagyunk szerkesztősége az esetleges sértő tartalmakat eltávolítja.
E-mail: volunteer@szepmuveszeti.hu

Szerkesztőségi tagok

Keresés: 

Klasszikusok újragombolva

 

A közelmúltban két, számomra nagyon kedves irodalmi remekmű filmes adaptációját láttam.

Kezdeném a Pillangóval.

A kisregényt Móricz állítólag néhány nap alatt írta meg

1924-ben, szerintem hirtelen felindulásból.

Ajánlom mindenkinek, aki még hinni vágyik az igaz szerelem minden gonoszok feletti győzelmében. Ha összevetjük életünk nehézségeit Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska keserves küzdelmével, jókora harci hevületet kapunk tőlük, hát nem?

Ennyi elég is a példálózásból, térjünk a mozira.

A Pillangót először Esztergályos Károly filmesítette meg

1970-ben. Erre a változatra sajnos már alig emlékszem. A főszereplők az akkori ifjú kedvencek, Venczel Vera és Kozák András voltak. A többi szerepet is olyan nagyágyúk játszották, mint Szirtes Ádám és Gobbi Hilda.

A 2012-ben készült változatot a rendező,Vitézy László 2024. február 2-i halála okán ismételte meg a Duna TV.

Csak bele akartam kukkantani, de aztán odaragadtam a készülék elé.

A szerelmesek, Bánovits Vivianne és Adorjáni Bálint szinte leugrottak a képernyőről, és mintha személy szerint engem vádoltak volna az őket ért igazságtalanságokért. Erről a Zsuzsikáról el lehet hinni, hogy a szerelemért ölni és halni is képes. (Ebbe a Jóskába pedig minden nő bele tudna szeretni.)

Jó ötlet volt a Mesélő, akit a barázdált arcú Székely B. József alakított, általa még inkább bevonódtunk a történetbe. A mellékszereplők között pedig Koncz Gábort, Cserhalmi Györgyöt, Szirtes Ágit láthattuk, akik erőteljes színeikkel fokozták a drámai hatást.

A másik nagy élményem Gárdonyi Géza művéhez, az Ida regényéhez kapcsolódik. A regény születési ideje szintén 1924., bár itt hosszabb volt a vajúdás.

Számomra Ida modern hősnő, aki méltatlan sorsát, azt, hogy apja szó szerint kiárusítja, emelt fővel viseli. Végül persze elnyeri jutalmát, mert─ ahogy a reklám mondja ─ megérdemli…

A történet több alkotó fantáziáját is megihlette.

Elsőként 1934-ben került filmvászonra Székely István rendezésében. Ágay Irén és Jávor Pál párosa minden bizonnyal megfelelt a mozilátogatók igényeinek, már ami a női és férfiúi bájt, valamint a kötelező hepiendet illeti.

Az 1974. évi változatot Félix László rendezte, a főszerepekben pedig az őzike szépségű Venczel Verát és a tüzesen férfias Oszter Sándort láthattuk.

Goda Krisztina 2022-es filmje árnyaltabb, mondhatni XXI. századi karaktereket vonultat fel. Mindkét főhősnek megvan a maga fájdalmas titka, ami miatt ebbe a megalázó házassági „árucserébe” kényszerültek. A lány (Mentes Júlia Virginia) pengeszájú szobor, a férfi (Rohonyi Barnabás) pedig vívódó ember (és művész).Számomra hiteles, ahogy lassan-lassan megnyílnak egymás felé.

Kiemelném még nagy kedvencemet, Stefanovics Angélát, aki a kiscseléd szerepében „osztja az észt”.

Véleményem szerint nem szentségtörés egy klasszikust időnként újragombolni, mint ahogy ugyanaz a regény is mást és mást jelenthet életünk különböző állomásain.

Az örök Venczel Vera, Jávor Pál stb. rajongók talán másképp gondolják, de ezzel sincs semmi baj. Jól elférünk egymás mellett.

 

Szathmári Ágnes


Képek forrása: Megafilm

 

 

Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.

A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.