Kiemelkedő teljesítmények nyomában
- Részletek
- Találatok: 55
Sokszor gondolkodtam már azon, vajon mi szükséges ahhoz, hogy valaki kiemelkedő teljesítményt érjen el valamilyen tudományterületen vagy a művészeti életben. Genetika, környezet, nevelés, kapcsolatok, szerencse vagy mind együtt?
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus a kilencvenes években azt kutatta, mi húzódik meg a kimagasló eredmények mögött. A kutatásban kilencvenegy olyan embert vizsgált, akik jelentős sikereket értek el a kultúra, a tudomány, a művészet, az üzleti élet terén, és akik hozzájárultak az emberi jóléthez. A harminc évig tartó munka során kivételes személyiségekkel készített mélyinterjút, hogy közelebb kerüljön a kreativitásuk megértéséhez. A kreativitást nem a szó köznapi jelentésében vizsgálta, hanem hogy a vizsgált emberek a tudományterületüket valamilyen szempontból megváltoztatták-e. Voltak, akik nem vállalták a vizsgálatot. Norman Mailer amerikai író nem akarta, hogy belelássanak a munkája folyamatába, Ligeti György zeneszerző pedig elfoglaltságaira hivatkozott.
Az interjúalanyokon kívül régebbi korok nagy tudósaira, művészeire is találunk utalásokat.
Igaz-e, hogy a kimagasló eredmények pusztán szerencsének köszönhetőek? Igen, a szerencse az, hogy kivételes génekkel születtek, támogató környezetben nőttek fel, jókor voltak jó helyen, de ezeken túl személyes elhatározásból úgy formálták az életüket, hogy az a céljaikhoz illeszkedjen, és nem engedték, hogy külső erők uralkodjanak felettük.
Csíkszentmihályi Mihály szerint a kiemelkedő teljesítménynek, a sikernek sok összetevője van, néhányat kiragadok a könyvben részletezettek közül.
Személyiség
A személyiségnek nagyon fontos szerepe van, de ismerünk sikeres introvertált és sikeres extrovertált embereket is, akik nagyot alkottak. Raffaello boldog és extrovertált volt, Michelangelo mogorva és introvertált. Akinek az idegrendszere érzékenyebb a színre, nagyobb eséllyel lesz festő, ha valaki abszolút hallással születik, könnyebben lesz zeneszerző. Érdekes azonban az is, hogy El Greco látóideg- károsító kórban szenvedett, Beethoven pedig akkor komponálta a legszebb műveit, amikor már süket volt. A kreatív személyek között sok különbözőség található, de a közös bennük, hogy mindegyikük imádja, amit csinál.
A szülők
A szülők támogatása nagyon fontos, az érdeklődés kialakításában, de befolyásuk nem mindig eredményes. Érdekes, hogy sok kreatív ember korán elvesztette az apját. Egy apátlan fiúnak nem kell egy kritikus apával szembekerülnie, elvárásainak megfelelnie. Jean-Paul Sartre az mondta, hogy „a legnagyobb ajándék, amit egy apa a fiának adhat, hogy korán meghal”. Ez persze talán túlzás, hiszen nagyon sok inspiráló családi környezetben felnövő tudóst, művészt tudunk említeni, de az igaz, hogy a kreatív személyek vagy nagyon sok támogatást kaptak, vagy sok kihívással szembesültek. Ami hiányzott a vizsgált személyeknél, az a középút. A család szociális hátterének vizsgálata is érdekes eredményt hozott. Sokan származtak szegény családból, sokan pedig értelmiségi és felső osztálybeli családból, nagyon kevés azoknak a száma, akik a középosztályból kerültek ki. Csíkszentmihályi így összegzi. „Egyértelműen hasznos olyan családba születni, ahol az értelmiségi viselkedés gyakorlat, vagy olyan családba, amely a mobilitáshoz vezető útként nagyra értékeli az oktatást - kényelmes középosztálybeli családba viszont nem.”
Az iskola és a tanárok szerepe
Nagyon furcsa, hogy a kutatás szerint nem volt nagy hatása az iskolának, a középiskolának sem a vizsgált emberek életében. Klein György biológus mindegyik tanárát középszerűnek találta. Nem sok hatása volt az iskolának Einstein, Picasso T.S. Eliot esetében sem. Azért persze kivételek is akadtak. Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus a Fasori Evangélikus Gimnázium matematikatanárának Rátz Lászlónak tulajdonítja, hogy felkeltette érdeklődését a tantárgy iránt.
A környezet
Fontos az inspiráló környezet, ahol hozzáférhetőek az információk. Bizonyos helyeken sűrűbb az interakció, több izgalmat kínál. Lényeges az intellektuális atmoszféra is. Egy ember gondolata mások gondolataiból táplálkozik. Az elmúlt évszázadokban is, ha valaki a fizika vagy a matematika tudományában akart elmerülni, Göttingenbe vagy Heidelbergbe utazott. Ma, ha valakit az információs technológia érdekel, a Szilícium-völgybe megy. Gondoljunk Elon Muskra, ő is tudta, hogy hova kell mennie.
Vannak, akik a magányban tudnak kiteljesedni. Mahler az Attersee partján lévő a komponáló-házában írta meg a második és harmadik szimfóniáját
.
A másik kunyhója a Wörthi-tó közelében volt az erdő közepén.
Liszt Ferencre a Comói-tó partján fekvő Bellagio volt nagy hatással. „A lelkem mélyén elindított egy érzelmi reakciót, amit megpróbáltam zenére átírni.” De gondolhatunk Rilkére is, aki hasonlót mondott Duinóban.
Az elmúlt években sikerült az itt említett a helyeket felkeresnem, megtapasztaltam különleges atmoszférájukat.
Nem csak szép helyen lehet inspirálódni, Faludy György legjobb versei közül sok született koncentrációs táborban. Proust a fő művét egy sötét szobában írta. Beethoven többnyire lehangoló városrészekben komponált. Sokszor az egyszeri élmény áhítata is feltölthet egy életre szóló energiával.
A szerző a könyve egy részét egy kőbe vájt cellában írta, kilátással a Comói-tóra.
Nincs recept, hogy melyik hely a legalkalmasabb a kreativitás fejlesztésére. Nincs bizonyíték arra sem, hogy a szép környezet kreativitáshoz vezet, de „tény, hogy számos kreatív zenei, képzőművészeti, filozófiai és tudományos alkotás nem szokványos szépségű helyen született.”
Kapcsolatok
Sok tudós, művész alkotott nagyot a történelem folyamán, de nem mindenki lett híres. Ezt megtapasztalhatjuk a zeneművészetben és a képzőművészetben is. Nem elég értékeset alkotni, meg kell mutatni a szakértőknek, a szakmai hálónak.
Picasso meg is mondta, hogy bizonyára nem lett volna híres, ha Kahnweiler műkereskedő nem látta volna meg benne a tehetséget. Kahnweiler nagyra értékelte Picassót, fel akarta vásárolni az összes festményét már akkor, amikor a festő nevét még nem is ismerték.
Csíkszentmihályi azt is vizsgálta, hogy melyik életkorban születtek a kiemelkedő alkotások. Linus Pauling Nobel-díjas kémikus kilencvenegy évesen azt mondta, hogy hetven- és kilencvenéves kora között többet publikált, mint az ezt megelőző húszéves periódusban. Verdi nyolcvanéves korában írta a Falstaffot, Frank Lloyd Wright kilencvenegy éves korában fejezte be a Guggenheim Múzeumot. Szóval még van időnk.
A pszichológus ezeken kívül kitért még az alkotói munka folyamatára, az intuícióra, a váratlan felfedezésekre is. Írt a kockázatvállalásról, a házastársak szerepéről. Elolvashatjuk az interjúalanyok rövid életrajzi vázlatát és a kérdéssorokat is.
A vizsgált személyek életében bőséges sorscsapásokat, tragédiákat, pénzügyi gondokat találhatunk, de az megállapítható, hogy a kudarcok még eltökéltebbé tették őket.
Tanulságos könyv. Ha a magunk útját már annyira nem is, de gyermekeink, unokáink alkotómunkáját még segíthetjük vele.
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás
A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája
Akadémiai Kiadó, 2021 (Az első magyar nyelvű kiadás 2008)
Horváth Zsuzsa
- április
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.