Interjú Tóth Ági önkéntessel, Képben vagyunk szerkesztőségi taggal
- Részletek
-
Találatok: 400
- Ági, téged szerintem nagyon sokan és jól ismernek, de biztos legalább annyian szeretnének rólad többet is megtudni. Kezdjük azzal, hogy mióta vagy az MNG/SZM önkéntes program tagja, milyen elvárásokkal vágtál bele ebbe a nemes feladatba? Családod, barátaid hogyan fogadják, hogy ilyen aktív részese vagy ennek a kezdeményezésnek?
A nyugdíjas kor elérésekor világos volt számomra, hogy nem lehet az aktív élettel felhagyni, folytatni kell, éspedig valami olyannal, ami nagyon érdekel, vonz. Sok helyen próbálkoztam, míg végül a lányom talált rá a lehetőségre, hogy a Szépművészeti Múzeum önkénteseket keres. A művészetekkel való kapcsolatom még a gimnáziumból ered (József Attila Gimnázium), ahol nagyon jó tanáraim voltak, valamint művészetekkel foglalkozó húgom befolyása is érvényesült az együtt töltött évek alatt. Még mindig emlékszem a felvételi beszélgetésre Csuka Zsuzsival, aki a későbbiekben is nagyon sok segítséget, támogatást nyújtott. Nagyon örültem, hogy bevettek a csapatba és teljes erőbedobással kezdtem az önkénteskedést, amit ma már mind az SZM-ben, mind az MNG-ben folytatok. A család, barátok örültek, úgy emlékszem, volt, aki még irigyelt is, abban az időben (tíz évvel ezelőtt) az önkénteskedés még nem volt igazán elismert.
Bővebben...
LEVÉL A MÚZEUMHOZ
- Részletek
-
Találatok: 296
Ezt az írást amolyan Valentin napi szerelmi vallomásnak szántam, ám akkor az állandó "vírusozás" miatt sajnos elmaradt. Most pótolom. Íme, a kapcsolatunk története:
A nyugdíj közeledtével vadul törtem a fejem, hogy tudnám az öregekre váró eseménytelen életet megfűszerezni. Nem akartam, hogy az orvosnál való ücsörgés, vagy a szomszédok függöny mögül való lesése legyen napjaim fénypontja. Azt sem akartam, hogy bárki dirigáljon nekem, vagy idióta feladatokat sózzon rám. Vágytam viszont valami hasznosat tenni, és még annál is jobban szerettem volna egy jó közösséghez tartozni. A múzeumi önkéntességben mindkét óhajom teljesült. (És még mennyi mindent adott, amire nem is gondoltam volna...) Hadd meséljem el az első múzeumi napomat, és előre is bocs, ha kissé elcsöppen a lírám.
Bővebben...
